Súlyemelés. Egykor éremgyárnak számított Magyarország, de az athéni olimpián szégyenpadra kerültünk, és azóta nem talál magára itthon a sportág

A sorozatos doppingbotrányok miatt veszélybe került a súlyemelés olimpiai státusa. Dobos Imre, a Magyar Súlyemelő-szövetség elnöke bízik abban, lesz magyar résztvevője is a jövő évi olimpiának, s a sportág legjobbjai a 2024-es párizsi nyári játékokon is indulhatnak.

Dobos Imre szerint átszervezésekre van szükség a nemzetközi szövetségben
Fotó: MH

– Kérem, győzzön meg arról, hogy szükség van az olimpiákon egy olyan sportágra, amelyben dopping nélkül szinte lehetetlen sikereket elérni!

– Nem akarom erről meggyőzni, mert nem igaz, hogy minden eredményes súlyemelő doppingol. Sokan nyertek világversenyen érmeket tiltott szer nélkül, viszont akadnak olyanok is, akik lebuktak, mert doppingoltak. De ez nem jelenti azt, hogy mindenki ezt teszi.

– Valóban, de az tény, hogy a londoni olimpián levett minták újraelemzésekor kiderült, hogy a 15 súlycsoportból kilencben doppingolás miatt érmeseket kell kizárni. Volt olyan női súlycsoport, amelyben végül a negyedik lett az aranyérmes.

– Sajnos ilyen is előfordult. A hetvenöt kilósok mezőnyében a csinos, spanyol Lidia Valentin lett három kizárás után a győztes.

– Mennyit árt a súlyemelésnek az Aján Tamás-ügy, amelyben a nemzetközi szövetség volt elnökét korrupcióval, doppingesetek eltussolásával vádolják?

– Rengeteget! Ha beigazolódnak a vizsgálat eredményei, az nemcsak a mi sportágunknak árt, hanem a teljes magyar sport megítélését is erőteljesen leronthatja.

– Súlyemelőink húsz érmet nyertek az olimpiákon. Az egykori sikersportágból hogyan lett az elmúlt másfél évtizedben eredménytelen sportág?

– Ennek sok összetevője van, de felnőtt szinten a visszaesés 2004 után kezdődött, amikor az állami támogatás jelentősen csökkent. Mivel élversenyzőink a súlyemelésből nem tudtak megélni, többen abbahagyták.

– A támogatás és az eredményesség visszaesése nem annak a következménye volt, hogy három magyar súlyemelő is megbukott a doppingvizsgálaton az athéni olimpián?

– Bizonyára ez is közrejátszott, de erről nem nyilatkozhatok, mert 2008-ban lettem a szövetség elnöke. Az elmúlt időszakban megnőtt a súlyemelés támogatása, s ez már látszik az utánpótlásunk eredményességén.

– Lesz-e magyar résztvevője a jövőre halasztott tokiói olimpiának?

– Igen, remélem, hogy néhány versenyzőnk kivívhatja az indulást. Ezt elősegítheti, ha a nemzetközi szövetség új vezetése átalakítja a jelenlegi kvalifikációs rendszert. Így Nagy Péter mellett a fiatalok is kvótát szerezhetnek.

– Meddig lesz olimpiai sportág a súlyemelés?

– A 2024-es párizsi nyári játékon még biztosan a programban lesz. A nemzetközi szövetség új vezetése komoly átszervezésekkel meggyőzheti a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy a súlyemelésnek továbbra is a nyári játékokon a helye.

Forrás: Magyar Hírlap Salánki Miklós
2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK