Az ezévi bíró licenc megkérésének határideje 2024.02.15. A határidőn túl csak pótdíj ellenében lehet kiváltani licencet.
MSSZ
Az ezévi bíró licenc megkérésének határideje 2024.02.15. A határidőn túl csak pótdíj ellenében lehet kiváltani licencet.
MSSZ
Tájékoztatjuk a tisztelt edző és versenyző sporttársakat, hogy 2023.03.23.-án, versenybírói vizsgáztatást tartunk.
Helyszín: Magyar Sport Háza, 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.
Időpont: 10 óra ( vizsga )
Regisztráció: 09 órától
Jelentkezési határidő: 2023.03.17. / tech@msszinfo.hu / e-mail címre ;
Jelentkezési alapfeltétel: betöltött 18. életév ;
Vizsga díj: 2000 Ft
A vizsga költség a regisztrációnál fizetendő!
Sikeres vizsga esetén a Bírói igazolvány: 1000 Ft, a Bírói jelvény: 1000 Ft, és az ezévi licenc díj 1000 Ft.
A bírói igazolványhoz kérünk 1 db igazolvány képet!
Alacsony is, halk szavú is, így kettős oka is lehetett volna arra, hogy ne figyeljenek oda rá, ha megszólalt. Benedek János – ez a nyílt tekintetű, mindig egyértelműen fogalmazó, idén 80 éves „fiatalember” – azonban említett tulajdonságai ellenére is mindig meghallgatást nyert, bárhol is szólni akart. Mondanivalója ugyanis lényegre törő volt, egyértelműen fogalmazta meg mondanivalóját. Ritka találkozásaink mindig extra élményt jelentettek – így volt ez legutóbb is, amikor tatai házában vendégeskedhettem egy érdekes beszélgetés erejéig.
Benedek János (fotó: jochapress)
– Mivel édesapám egy hónappal a születésem előtt halt meg a fronton, így édesanyámnak négy gyermeket kellett felnevelnie Szegeden – emlékezett a kezdetre a házigazda. – Édesanyám és két nővérem „árnyékában” félénk, félszeg kisfiúként nevelkedtem. Ahogy az lenni szokott, a középiskolában több sportággal is barátkoztam. Érdekes módon nem csak a rövidtávfutás, hanem például a 160 centiméteres magasságomhoz egyáltalán „nem passzoló” magasugrás is közel állt hozzám. De más sportágakban is versenyezgettem, így például vitorláztam is.
– Később azért csak „egyenesbe” kerültek a dolgok és eljutott sikersportágáig, a súlyemelésig.
– Az első lépéseket Bozóky Mihály edzőm irányításával 1960-ban tettem meg a vastárcsák birodalma felé – éppen abban az esztendőben, amikor Földi Imre a sportág első olimpiai pontját szerezte a római olimpián. Két évvel később már országos ifjúsági bajnoka lettem sportágamnak, ahol 65 kilót nyomtam, 62 és felet szakítottam és nyolcvanötöt löktem. Az év végén – nem kis meglepetésre! – Szeged város legjobb sportolójává választottak.
– Hogy a döntést némiképp megerősítse, hát 1963-ban ismét megnyerte az ifjúsági egyéni ob-t.
– Így történt és a mindenkori eredményességemben elsősorban a szakításnak volt komoly szerepe. A beüléses technika még csak akkoriban kezdett divatba jönni, de én szinte azonnal ráálltam erre a vonalra, amit a beülés kitalálója, a szovjet Duganov nevéről csak „duganovozásnak” hívtak…
Benedek János lökéshez áll föl
– Akkoriban a válogatott keretek szinte az egész évet edzőtáborokban töltötték.
– Jómagam 1965-ben kerültem be a legjobbak közé és mondhatom, alapvetően jó, bajtársi közösségben éltünk és készültünk a nagy erőpróbáinkra. Nem volt könnyű dolgom, hiszen édesapa nélkül nevelkedtem fel, az ő jelenlétének hiánya miatt számos területen lemaradásokat kellett ledolgoznom. Végül azért csak sikerült jól leérettségiznem 1963-ban, a gépipari technikumban. Az életkörülményeimről sokat elmond, hogy kollégistaként gyakran vállaltunk vagonkirakást, az aktuális kiadások fedezéséhez.
– Addig azonban az érettségi éve még egyéb gondokat is tartogatott.
– Be kellett látnom, ha Szegeden maradok, soha nem lehettem volna nemzetközileg is sikeres súlyemelő. Ezért mindenképpen a változtatás mellett kellett döntenem. Végül Vranyecz Kálmán invitálására néhány hónapig Budapesten dolgoztam, majd leigazoltam a jó sportolási lehetőséget kínáló Oroszlányi Bányász sportkörébe, ahol egészen az 1978-ban volt visszavonulásomig edzettem és versenyeztem. Sokat edzőtáborozhattam, ahol annak idején Veres Győző volt a szakmai hangadó. Neki volt egy jó és meg is valósított ötlete. Ennek lényege az volt, hogy a legjobb felnőttek mellé odavették a felfelé igyekvő, fiatal tehetségeket, akik azután később a kiöregedő legjobbak helyeit átvehették. Így került oda Bagócs János, Szarvas Gábor, Bakos Károly, Nemessányi Árpád és jómagam is.
– A tokiói olimpia évében (1964) már a felnőtteknél sem talált legyőzőre.
– Ekkor a 60 kilósok között, a pehelysúlyban léptem dobogóra, s később is megmaradtam ebben a kategóriában, mivel a 160 centimnek ez a súlycsoport felelt meg a legjobban. Akkoriban még nagy divat volt az országok közötti válogatott viadal, a Druzsba- és a Duna Kupa, a meisseni Kék Kardok versenye – szóval harmincháromszor szerepeltem a magyar válogatottban.
– Persze ebben nincsenek benne azok a világversenyek, ahol egyéniben egyre szebb sikereket ért el.
– Nem panaszkodhatok, hiszen már 1965-ben kijutottam életem első világbajnokságára. Ráadásul mindjárt egy egzotikus helyre, Teheránba, ahol még helyezetlenül végeztem. 1966-ban a berlini közös vb-n és Eb-n megszereztem az első pontomat egy Eb-hatodik hellyel. 1967-ben már 365 kilót tudtam három fogásból, ami a mexikóvárosi előolimpián a harmadik helyhez volt elég. Az 1968-as olimpia nem sikerült, 1969-ben viszont már két Eb-érmet is átvehettem Varsóban. Innen azután egyre feljebb vitt az utam, s természetesen nagyon örültem, amikor a müncheni ötkarikás játékokon összetettben én vehettem át a bronzérmet. A csúcsot a szakításban elért 122,5 kilóval Havannában (1973) megszerzett világbajnoki cím jelentette – ezt követően még 1976-ig válogatott szinten versenyeztem.
– Csaknem másfél évtizeden keresztül szerepelt a nemzetközi élvonalban. Miként sikerülhetett ez?
– Rengeteget számítanak az első, a tanuló évek, amikor a nevelőedző szerepe óriási. Nekem szerencsém volt Bozóky Károllyal, aki jól megtanított az alapokra. Akinél viszont a rossz technika idegződik be az elején, azzal később már nagyon nehéz bármit is kezdeni.
– Ahogy haladt előre, mind többet kellett az otthonától távol lennie.
– Ez sem volt egy egyszerű dolog. Az ember éveken át monoton életet él, otthon csak elvétve fordul elő. Más kérdés, hogy mi ezt vállaltuk, s ha már ott voltunk, hát igyekeztünk helyt is állni. Szerencsére nagyon nagy klasszisok között lehettem: Földi Imre, Veres Győző, Tóth Géza, Huszka Mihály és a többiek valamennyien doppingolták egymást, s jelenlétükkel a többieket is. Ha már ez a téma akár csak jelképesen is, de szóba jött, annyit elmondanék: akkoriban ez a dolog tényleg gyerekcipőben járt. A nagy „kokszolások” ideje jóval később kezdődött. Persze ebben a témakörben is voltak úttörők, így többek között a bolgárok is élharcosoknak számítottak. Emlékszem, amikor ide hozták a nagyhírű vezetőedzőjüket, Abadzsijevet, milyen hamar kiderült, hogy az óriási eredményeik mögött mi áll valójában. Amikor az ő módszerüket itt, nálunk nem akarták elfogadni, Abadzsijev nagyon gyorsan vissza is ment Bulgáriába.
Benedek János egyik példaképével, Földi Imrével (fotó: jochapress)
– A súlyemelők egyik legkényesebb témája a fogyasztás. Ez miként sikerült Önnek?
– Sokáig nem volt különösebb gondom, de azért az évek során mindig egy kicsit erősebb lesz az ember, ami persze súlygyarapodással is jár együtt. Az utolsó években már csak összejött 5-6 kiló plusz, amit le kellett adnom. Mivel egy súlycsoporttal feljebb semmi esélyem nem lett volna, így nem volt más választásom, mint egy kicsit gyötrődni. Szerencsére voltak sorstársak, akikkel gyakran együtt izzadtunk. A birkózó Varga Jancsinak ebben különösen nagy gyakorlata volt, nem véletlenül lettünk nagy haverok. Egyébként klubtársam, Bagócs János ugyanezt tette, mint én, csak egy súlycsoporttal feljebb.
– Az elért eredményei ismertek és tiszteletet parancsolóak. Nem véletlenül, hiszen Ön szakításban 1973-ban, Havannában világbajnok lett, az 1972-es, müncheni olimpián összetettben bronzérmet szerzett. Még egy világbajnoki bronzérme mellett hat Európa-bajnoki ezüst- és hét Eb-bronzérem is gazdagítja az éremgyűjteményét. Ráadásul amint visszavonult, azonnal lehetőséget kapott az edzősködésre is.
– Így történt, klubomban, Oroszlányban kezdtem, röviddel később pedig már a válogatottnál is segédkezhettem; három évig Orvos Bandi bácsi mellett másodedző voltam. 1981-től nyolc évig más területen dolgoztam, majd nyugdíjazásomat követően komolyabban elkezdtem edzősködni. Természetesen ma is örömmel gondolok vissza az Oroszlányban majd Tatán elért szép sikerek kiharcolóira. Közöttük Balázsfi Zoltánra, aki a nővérem fia és világbajnok lehetett szakításban. Mellette még számosan – Babarczi István, Triff-Árkosi Anikó, Jung Edina, Tóbiás Veronika – érmeket szereztek világversenyeken, de az én kezem alatt lett ifjúsági világbajnok a súlyemelésben egyetlen pekingi magyar részvevő, Baranyai János édesapja is.
Benedek János kedvenc trófeáival (fotó: jochapress)
– Sok sikert megért versenyzőként, majd edzőként is. Elégedett ember?
– Az összetettben kiharcolt olimpiai, s egyben világbajnoki bronzéremmel igen. Az edzői időszakommal már kevésbé, hiszen – a részletekbe nem mennék bele – életemnek ezt a szakaszát csalódott emberként hagytam félbe, bár azóta megbékéltem a történtekkel. Tulajdonképpen a nemzetközi bíráskodással is hasonlóan jártam, mint az edzőséggel. Onnan úgy jöttem el, hogy nem mentem el az időszakos vizsgára. Mindent összevetve mégsem lehetek csalódott, hiszen a felnőtt világversenyeken begyűjtött 17 medálommal sportágunkban a legelsők között foglalok helyet.
(jochapress / Jocha Károly)
A 2024. évi rendes közgyűlés 2024.03.02-én kerül megrendezésre.
2024.01.26-án tartották az Utánpótlás versenyzők 2023-ban elért nemzetközi eredményeinek elismerését,a Héraklész Gálát.
A rendezvényen a megjelenteket köszöntötte Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár. Majd Dr. Baji Balázs, a Nemzeti Sportügynökség Zrt. vezérigazgató-helyettese szólt a hallgatósághoz.
Nagy sikerként könyveljük el, hogy Mitykó Veronika versenyzőnk Bökfi János edzőjével a díjazottak között szerepelt a tavalyi Felnőtt Európa bajnokságon elért eredménye után.
Holtversenyben Veronika a Női egyéni kategóriában az előkelő IV. helyet szerezte meg.
Gratulálunk az elismeréshez!
Dr. Baji Balázs vezérigazgató-helyettes Mitykó Veronikával és Bökfi Jánossal
Budapest, 2024. január 24., szerda (MTI) – A doppingellenes tevékenységben elért sikerként értékelte a Magyar Súlyemelő Szövetség (MSSZ) azt a tényt, hogy a sportág nemzetközi szövetsége (IWF) a doppingtól legkevésbé veszélyeztetett tagországai között tartja nyilván Magyarországot.
Az MTI érdeklődésére Dobos Imre, az MSSZ elnöke úgy fogalmazott: „doppingérzékeny sportágról lévén szó óriási dolog, hogy a magyar súlyemelés a C kategóriába került, vagyis a legkevésbé érintettek között van, ez köszönhető az MSSZ és a doktor Tiszeker Ágnes vezette Magyar Antidopping Csoport közötti kiváló együttműködésnek”.
A hazai szövetség első embere kitért rá, hogy a jó hírt megosztotta a sportállamtitkársággal is, amelynek írásban küldték meg a kedvező minősítésről tanúskodó IWF-értesítést.
Az IWF tagszövetségeinek kategorizálásáért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) égisze alatt működő Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (ITA) a felelős, amely ez év január elsejétől sorolta be A, B és C kategóriába a sportági világszövetséghez tartozó országokat a doppingkockázatok és az antidopping-követelményeknek való megfelelés alapján, a felvilágosító, megelőző tevékenységet is figyelembe véve.
Az ITA szerződéses alapon 2019 szeptembere óta támogatja az IWF-et doppingellenes programjának megvalósításában. Éppen a korábbi nagyszámú doppingeset miatt a súlyemelés hosszú ideje az egyik leginkább veszélyeztetett sportágnak számított, s az ismétlődő lebukások nyomán veszélybe került az olimpiai programban maradása is.
A 2016-os riói ötkarikás játékokon a korábbiaknál eleve jóval kevesebben, 260-an versenyezhettek, a 2021-es tokiói olimpián 196-ra apadt az indulók száma, az idei, párizsi olimpián pedig már csak 120-an emelhetnek.
A kérdőjelek sokáig megmaradtak a 2028-as részvételt illetően is, végül a NOB közgyűlése tavaly október közepén megszavazta a végrehajtó bizottság határozatát, melynek értelmében a súlyemelés a bő négy év múlva esedékes Los Angeles-i olimpia programjában is szerepelhet.
A bizottság a programba vétel melletti érvként azt emelte ki, hogy az IWF a sportág doppingellenes tevékenységének irányítását az ITA-ra bízta, és a doppingügyek elbírálását a nemzetközi Sportdöntőbíróságra (CAS) hagyta 2028 végéig.
A NOB ugyanakkor leszögezte: a súlyemelés párizsi játékokra kialakított doppingellenes programjának hatékonyságát továbbra is szigorúan ellenőrizni fogja.
Forrás: MTI, index.hu
2024.01.10-én a Budapesti Központban edzettségi felmérőre került sor hivatalos versenyen belül a Felnőtt Európa Bajnokság végleges nevezése előtt.
Eredmények:
Kecskés Karina összetett eredménye 160 kg, I. osztályú szint;
Árva Cintia összetett eredménye 166 kg, I. osztályú szint;
Boros Viktória összetett eredménye 188 kg, I. osztályú szint;
Horváth Laura összetett eredménye 205 kg, I. osztályú szint;
Mitykó Veronika összetett eredménye 204 kg, I. osztályú szint;
Szalai Lili összetett eredménye 185 kg, I. osztályú szint;
Gyürüs Barbara összetett eredménye 182 kg, II. osztályú szint;
Újvári Lajos összetett eredménye 255 kg, II. osztályú szint;
Dr. Nagy Péter összetett eredménye 265 kg, III. osztályú szint;
Tájékoztatjuk a tisztelt aktív versenybírói közösséget arról, hogy a Bíróbizottság 2023. november 9. – i ülésén, több módosítást, valamint jelentős változásokat szavazott meg, az MSSZ Versenybíró Működési Szabályzatában, melyeket az MSSZ elnöksége 2023.12.21/69. számú határozatával, 2024. január 01. – el, hatályba léptetett!
Az érintett paragrafusok a következők: Módosítások: 4.§ ; 5.§ ; 8.§ ; 10.§ ; Jelentős változtatások a 6.§ versenybírók minősítése, valamint a 9.§ Versenybírók c. fejezetekben találhatók. /kiemelés: zöld színnel/
Mint – leginkább – a „kiemelt” versenyeken – tapasztalható, 2020 óta folyamatosan zajlik a versenybíró generáció frissítés.
Köszönet, és elismerés, az 1940 – es években született, – évtizedeken át, nagy tapasztalatra szert tett versenybíróknak, akik hosszú időn keresztül, képességeik legjavát adva, – az esetek túlnyomó többségében – alapos szabályismerettel, azok korrekt alkalmazásával és nem utolsó sorban, a bírói semlegesség megőrzésével, igyekeztek biztosítani – elsősorban – a „kiemelt” ill. támogatott versenyek, bajnokságok, gördülékeny lebonyolítását!
Ahogy annak idején, a fenti korosztály is fokozatosan felváltotta az előzőt – újra szükség van, jó szemű, gyorsan reagáló, kitartó koncentráló képességű – a sportágat, lehetőleg saját tapasztalásból is jól ismerő – fiatalabb versenybírókra. Eme, ifjabb korosztálynak – általában – természetes adottsága, a tevékenység megfelelő színvonalú ellátásához szükséges fizikai képességek megléte, természetesen, megfelelő szabályismeret birtokában.
A generáció váltás, – elmúlt 3 évet átfogó – (alább,tömören összefoglalt) jelentős negatív versenybíró működés tapasztalatai, olyan szabályváltoztatásokat igényeltek, melyek megállítják a rossz tendenciát és újra, a korábbi minőségi szintre emeli a bírói munkát!
A változtatások célja:
Az éves versenybíró működési tevékenységekben, – lehetőleg – minden licenccel rendelkező bíró, legalább egyszer dolgozzon. Tartsa folyamatosan, megfelelő szinten képesítését.
Megfelelő gyakorlati háttérrel, – korrekt, következetes bíráskodással – a versenybírók korábbi tekintélyének visszaszerzése, elért rangjának jogos elismerésével. Ezt hivatott szolgálni a jövőben, a versenybírói felminősítések új rendje.
Felhívjuk a bíró sporttársak figyelmét, hogy az MSSZ Versenybíró Működési Szabályzat 2024.01.01.- től, hatályos szabályváltozásai, minden versenybírót érint, az érvényes IWF licenccel rendelkezők kivételével!
Továbbá új bírói licenc kérelem van, amely letölthető itt, vagy a letöltések menübe.
Máthé József Szabolcsi Károly
Technikai Bizottság elnök Bíróbizottság elnök
A Magyar edzők Társasága 2024-ben elindítja a „Sportszülők Akadémiája” rendezvénysorozatot. A rendezvények minden hónap harmadik csütörtökén 18-20 óráig lesznek, jelenléti formában a Magyar Sport Házában és online is követhetően a MET YouTube csatornáján. A rendezvényeken neves edzők, sportszakemberek és sportolók tájékoztatják a szülőket a gyermekük sportolásával kapcsolatos tudnivalókról, tanácsokat, információkat adnak ahhoz, hogy a szülők minél hatékonyabban tudjanak együttműködni az edzővel, a sportegyesülettel, segítve ezzel gyermekük sportolásának eredményességét. A rendezvényeken a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A kezdeményezés mellé állt a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Sportegészségügyi Intézet, a Sportegyesületek Országos Szövetsége, a sportorvos.hu portál sportszülők rovata és szeretnénk megnyerni a sportszövetségek és sportegyesületek támogatását is.
A Sport TV a rendezvénysorozatot beharangozó beszélgetést készített az ötletgazdákkal, Dr. Kovács Krisztina sportpszichológussal és Köpf Károly MET főtitkárral.
Csatoltan küldjük az elhangzott beszélgetés linkjét:
https://magyaredzo.hu/januarban-indul-a-sportszulok-akademiaja/
Az első rendezvény időpontja: 2024. január 18. 18-20. óráig.
A témák: Milyen sportszülő vagyok? Milyen a jó utánpótlás-edző?
Előadók: Dr. Kovács Krisztina sportpszichológus és Dr. Kemény Dénes mesteredző.
Az év utolsó olimpiai kvalifikációs versenyének záró napján Nagy Péter (+109 kg) nem tudta felülmúlni idei legjobbját, és a kilencedik helyen végzett a katari Grand Prix-n.
Szeretett volna javítani idei legjobbján az ólomsúlyú Nagy Péter a csütörtökön befejeződő dohai Grand Prix-n, célja eléréséhez 381 kilónál kellett volna többet teljesítenie. A tizenegy emelőt felvonultató A-csoport (a francia Anthony Coullet végül nem indult) első gyakorlatát éppen ő mutatta be 160 kilós szakítással, majd a 167 és a 171 is engedelmeskedett neki, így a lökésre a kilencedik helyen „fordult”.
Kezdésnek 201 kilót kért a rúdra, határozottan meg is oldotta a feladatot, ám a következő tárcsaadag nem esett jól: bár könnyen felállt a 211-gyel, a kilökéssel meggyűlt a baja, mintha bele is nyomott volna a gyakorlatba, és egy kis „sasszézás” után stabilizálta a súlyt. A bírók 2:1 arányban sikeresnek ítélték a kísérletet, ám a zsűri visszanézte, és érvénytelenítette. Hogy több pihenőideje legyen, háromszoros olimpikonunk harmadikra nem bíbelődött a javítással, inkább 216-ra emeltetett.
Az előzmények után nem sok esély mutatkozott a megvalósításra, végül a küzdelem is elmaradt a súllyal. Nagy csak felhúzta a derekáig, majd el is engedte, és miután a B-csoportot megnyerő lengyel Arkadiusz Michalski 375-ig jutott, a kilencedik helyen végzett 372 kilós összetett teljesítménnyel. Vagyis nem került veszélybe idei legjobbja, a 381 kiló, és nem tudott elmozdulni a kvalifikációs rangsorban elfoglalt 25. helyről sem.
Jövőre még két kvalifikációs viadalon javíthatnak pozíciójukon a versenyzők, februárban Szófiában Európa-bajnokságot, március 31. és április 11. között Phuketban világkupát rendeznek, utóbbin kötelező a részvétel a párizsi kvótára vágyóknak.
GRAND PRIX, DOHA
Férfiak
+109 kg
1. Varazdat Lalajan (örmény) 441 (200, 241)
2. Martiroszjan (örmény) 430 (190, 240)
3. Zezjulin (fehérorosz, semleges versenyző) 418 (193, 225)
…
9. Nagy Péter 372 (171, 201)
A kvalifikációs rangsor állása. Férfiak. +102 kg (a 109 és +109 kilósok olimpiai kategóriája): 1. Lasa Talahadze (grúz) 474 kg, 2. Minaszjan (bahreini) 464, 3. Lalajan (örmény) 462, …10. Rubaiavi (iraki) 419, …20. Michalski (lengyel) 387, …25. Nagy 381
Forrás: Nemzetisport
104 queries. 66.57 mb Memory usage. 0,511 seconds.
Legutóbbi hozzászólások