-Forrás: Nemzeti sport
Tudja pontosan, mikor lépett le a súlyemelő-pódiumról?
Persze. A sydneyi olimpia volt az utolsó előtti, a Jóakarat Játékok pedig az utolsó versenyem. Hozzáteszem, már az olimpia után abbahagytam a súlyemelést, de a következő évben hívtak, hogy induljak a brisbane-i Jóakarat Játékokon.
Vagyis közte hosszú hónapok teltek el, ami azt feltételezi, hogy nem is edzett.
Így van, egyáltalán nem edzettem. Kétezer szeptember tizenkilencedikén lezártam a pályafutásomat az olimpiai ezüstéremmel, és csak februárban vagy márciusban jött a felkérés. Fél évem volt, hogy felkészüljek a Jóakarat Játékokra.
Szóval a brisbane-i viadal amolyan váratlan bónuszként került a programba… Előre elhatározta, hogy Sydney után leteszi a súlyemelőrudat?
Igen, mondván, hogy a csúcson kell abbahagyni. Nekem akkor már négyéves volt a kislányom, és több időt szerettem volna vele, a családommal tölteni.
De ha, mondjuk, kiesik, vagy a hatodik helyen végez, nehezen beszélhetnénk zenitről…
Én viszont tudtam, hogy a csúcson fogom abbahagyni. Emlékszem, amikor az olimpiai faluba vitt vissza minket a busz, ott ült rajta Nagy Timi az aranyérmével, én meg csak néztem, ahogy ott csillog a nyakában, és arra gondoltam, hogy én is szerzek egyet, ha nem is éppen aranyat.
Mindig ilyen halkan beszél?
(Mosolyogva.) Amikor edzést tartok, vagy halkan, vagy nagyon hangosan beszélek. Ha például azt kérem, tegyétek el a telefonotokat, azt nagyon hangosan mondom.
Szóval, jó szájízzel hagyta abba? Mennyire játszhatott el az arany gondolatával?
Szerettem volna annak függvényében a hatvankilenc vagy a hetvenöt kilós súlycsoportban indulni, hogy melyikben nincs kínai. Nem kaptam rá lehetőséget, így maradt a hatvankilenc. Tudtam, hogy nehéz megverni Lin Vej-ninget, az indiai Malleswarit meg „ajándékba” kaptam, tudniillik szabadkártyával indulhatott. Igyekeztem úgy taktikázni, hogy Malleswari előtt meglegyen az ezüst, és ettől függően esetleg az aranyra is tekinteni. Szakításban – amely az erősségem volt – száztizenkét és fél kilós világcsúcsot értem el, lökésben azonban a kínai volt a jobb. De válaszolva a kérdésére, igen, jó szájízzel búcsúzhattam el. Nem is gondoltam volna fiatal koromban, hogy egyáltalán súlyt fogok emelni, pláne, hogy kijutok egy olimpiára.
↓ Tovább a teljes cikkhez…
Legutóbbi hozzászólások